Megtérül a munkaadó támogatása a nehéz gazdasági helyzetekben

Nem csak Magyarországon, de világszinten is jelentősen nőtt 2023-ban a

munkavállalókban a pénzügyi stressz, ami a teljesítmény, és ezen keresztül a

munkaadó eredményességének romlásához vezet. Egyre több vállalat ismeri fel

ebben a gazdasági kihívásokkal teli időszakban a munkavállalók pénzügyi jóllétének

(financial wellbeing) fontosságát.

Hatalmas nyomást helyezett az elmúlt év a magyar munkavállalók pénzügyi-stressztűrő

képességére. A magyar gazdaság bővülésének megtorpanása, a 20 százalék feletti infláció,

a reálbér-növekedés eltűnése, munkahelyek megszűnése és a toborzások leállítása

pénzügyi szorongáshoz vezetett - legalábbis ez derül ki több hazai pénzintézet reprezentatív

kutatásit elemezve.

Uralkodik a pénzügyi pesszimizmus

A hazai lakosság összességében borúlátó a pénzügyi jövőképét illetően: az egyik

legnagyobb pénzintézet felmérése szerint a magyarok 52 százaléka érzi úgy, hogy romlott

az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben, míg tavaly ugyanez az arány 44 százalék volt. A

friss hazai felmérések egyöntetűen rávilágítanak, hogy hosszabb távon a nyugdíjhelyzetük

okoz frusztrációt a munkavállalóknak, rövid távon pedig a megtakarítások hiánya.

Jellemzően 10-ből 4 válaszadó semmilyen megtakarítással sem rendelkezik, tehát egy

hirtelen felmerülő pénzügyi kihívással szemben sem tud védekezni megfelelően. Azok sem

nyugodhatnak meg, akik félretesznek: biztosítási és banki felmérések 30 és 40 ezer forint

közé teszik azt az összeget, amit az átlagos megtakarító félre tud tenni havonta.

Világszintű aggodalom

A munkavállalók pénzügyi stressz-szintje világszinten is egyre magasabb. A Nudge 1500 fő

megkérdezésével készült globális felmérése szerint a munkavállalók 44 százaléka aggódik a

pénzügyi helyzete miatt és mindössze 37 százalék mondja azt, hogy eleget tesz félre, míg

25 százalék gondolja azt, hogy felkészült a nyugdíjra.

A PwC Munkavállalói Pénzügyi Jóllét felmérésében a válaszadók 57 százaléka jelölte meg a

pénzügyeket, mint a legfőbb stresszokozót. A kutatásban résztvevők az alvást (56%), a

mentális egészséget (55%), az önbecsülést (50%), a fizikai egészséget (44%) és a családi

kapcsolatokat (40%) jelölték meg olyan területként, amire a pénzügyi stressz a leginkább

negatív hatással van.

A pénzügyi stressz hatása a teljesítményre

A felmérésből kiderült, hogy a pénzügyi stresszel küzdő kollégák kevésbé elkötelezettek

munkaadójuk iránt azokhoz a munkavállalókhoz képest, akik nem néznek szembe ilyen

kihívással.

• kevésbé érzik magukat energikusnak a munkahelyen,

• kevésbé érzik úgy, hogy a céghez tartoznak,

• kevésbé érzik azonosnak értékeiket a cég értékeivel,

• kevésbé ajánlanák munkaadójukat rokonaiknak és barátaiknak munkahely gyanánt,

• kevésbé büszkék az ott elvégzett munkájukra.

Hogyan járulhat hozzá a munkáltató a munkavállaló pénzügyi jóllétéhez?

A PwC felmérése szerint a dolgozók többsége segítséget szeretne a pénzügyeiben (74%),

főleg a bizonytalan gazdasági helyzetekben. Fontos szempont, hogy megbízható és

objektív, független információkhoz jussanak, ami segíti a döntéshozatalt a pénzügyi

kérdésekben, mint amilyen a nyugdíj vagy a megtakarítás.

Ma már megannyi lehetősége van a munkáltatónak, hogy segítse a pénzügyi stressz oldását

valamilyen juttatással. A Nudge szerint a munkáltatók válaszai alapján ezek a leggyakoribb

pénzügyi jólléttel kapcsolatos juttatások:

• Életbiztosítás (85%)

• Nyugdíjhozzájárulás (79%)

• Egészségbiztosítás (71%)

• Jövedelempótló biztosítás (68%)

• Pénzügyi edukáció (47%)
  

A megkérdezett vállalkozások HR-felelősei szerint mára a pénzügyi jóllét kritikus eleme a

szervezet juttatási stratégiájának. A HR-vezetők 95 százaléka mondta azt, hogy a pénzügyi

jólléti programok hatással vannak az üzleti eredményre, 82 százalék szerint pedig a

pénzügyi oktatást nevezte meg, mint elengedhetetlen kellék a programok sikerességéhez.

A kutatásból az is kiderült, hogy akkor a legeredményesebbek a pénzügyi jólléttel

kapcsolatos juttatások, ha ahhoz pénzügyi oktatás is társul. Minél gyakrabban kapott egy

munkavállaló pénzügyi képzést a cégtől, annál inkább vált optimistává a pénzügyi

helyzetével kapcsolatban (35%-ról 66%-ra nőtt az optimisták aránya), és annál kevésbé

szorongott a pénzügyi helyzete miatt (53%-ról 42%-ra csökkent a szorongók aránya).

Megtérül a pénzügyi edukáció

A Nudge felmérése szerint azoknál a dolgozóknál, akik rendszeresen részesülnek pénzügyi

edukációban

• 79%-kal nő az esélye, hogy 6 vagy több hónapra elegendő megtakarítást képeznek,

• 81%-kal kisebb az esélye, hogy úgy érzik, nem bírnak el a törlesztőkkel,

• 21%-kal nő az esélye, hogy időben befizetik a számláikat,

• 33%-kal csökken az esélye, hogy rövid lejáratú kölcsönöket halmoznak fel, például

Az így elért kiegyensúlyozottabb pénzügyi jóllét növeli a munkaadó iránti elköteleződést,

csökkenti a bérfeszültségeket és javítja a termelékenységet. A Salary Finance 2020-as

jelentése szerint mindez 20-29 produktív munkanapot jelent, ami egyébként elveszett volna

a pénzügyi stressz miatt, ami a bérköltség 9-13 százalékának a megtérülését jelenti.

Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan támogathatja a munkahely a kollégák pénzügyi tudatosságát, és a munkavállalói jóllét felturbózásának további lehetőségei érdekelnék, szeretettel várjuk a Wellbeing Booster Orientációs Napon 2024. február 8-án!

A cikk szerzőjéről:

Sipos Csaba, a Grantis Hungary Zrt. független pénzügy tanácsadója, a Pénzügyi Akadémia megálmodója és első számú oktatója, a Wellbeing Szövetség alapító tagja

https://grantis.hu/grantis-penzugyi-akademia/

https://www.linkedin.com/in/csaba-sipos/