.png){kind=logo}
Részletek Kövér Zsófia azonos című Vállalatgazdaságtan dolgozatából, a Budapesti Corvinus Egyetemen, szerkesztette Dr. Szabó Ágnes
Mi az az ESG?
Az ESG egy rövidítés, mely három angol szót takar: Environment (környezeti), Social (társadalmi), Governance (irányítási). A rövidítéssel számos helyen találkozhatunk, egyre gyakrabban jön velünk szembe. Alapvetően egy vállalat-irányítási szemléletmódról egy keretrendszerről beszélünk, melynek középpontjában a fenntarthatóság áll és a rövidítésekkel jelzett három szó mutatja a fókuszpontokat. A Deloitte kapcsolódó cikksorozata[1] betekintést enged ezen szavak pontos jelentésébe és az ezekhez kapcsolódó 3 fő pillér mélyebb tartalmába: a környezetvédelmi pillér az egyik legkomplexebb pillér, mely magában foglalja a környezetileg káros hatásokat (pl. lég-, víz- talajszennyezés), környezetbarát vagy romboló erőforrás felhasználásokat, hulladékgazdálkodás, földhasználati kérdések, stb. A társadalmi pillér alá tartozik a vállalat humán-erőforrás menedzsment szemlélete, a vállalatok termékeinek biztonsága és minősége, az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdései. Az irányítás pillér vonatkozik a részvényesek jogaira, igazgatótanács diverzitására, a vezetőség kompenzációjára, illetve hogy az mennyire van összhangban a fenntarthatósági célokkal.
Annak érdekében, hogy ezeket a fenntarthatósági célokat minél több vállalat beépítse a mindennapi működésébe a szabályozók egyre szigorúbb követelményeket támasztanak, mindemellett – legalábbis Európa országainak jelentős részében – a társadalmi gondolkodás is ezt a fajta felelősségteljes „viselkedést” várja el a vállalatoktól.
Az európai régió a világ egészét tekintve élen jár abban, hogy olyan szabályozói környezetet teremtsen, mely az üzleti szférát az ESG szempontú működés felé terelje.
A BloomebrgNEF a G-20 országok vonatkozásában mérte fel a fenntarthatóság finanszírozásra és ESG nyilatkozatok közzétételére vonatkozó szabályozói környezetet, mindezt 0-10 közötti skálán mérve. Az ilyen irányú elkötelezettség átlagértéke ezen a skálán 6,57.
Ahogy az a BlombergNEF[2] oldalán megjelent értékelésből is látszik Európa vezet 7,93-as átlagpontszámmal. Számos nagy gazdaság ebben a tekintetben kevésbé elkötelezett: USA (4,85), Kína (5,74), India (3,74). Sok esetben ezek az országok nem csatlakoznak azokhoz a kezdeményezésekhez, melyek elősegíthetnék a globális szabályozás megteremtését.
Mik ezek a szabályozások? Hogyan érintik az Európában, köztük Magyarországon működő cégeket?
Ahhoz, hogy az EU 2050-re a klímasemlegeségi célt el tudja érni[3] (Green Deal), fontos, hogy megfelelő információ álljon rendelkezésre a vállalatok működésének fenntarthatóságáról, átlátható és összehasonlítható legyen egy-egy vállalat ESG alapú megítélése.
Ennek a célnak az elérését szolgálják az egyre szigorúbb és szélesebb körre kiterjedő jelentéstételi kötelezettségek. Az EU Tanácsa 2022. elején elfogadta álláspontját a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre (CSRD) irányuló bizottsági javaslatról[4], mely jelentős mértékben kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét az addig érvényben lévő NFRD2-hez[5] képest. Ennek a kiterjesztett hatáskörnek köszönhetően, 2023-tól több mint 50.000 európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos jelentést készíteni és közzétenni.
Az egyik magyar tanácsadó cég ESG szakértői a témában készült cikkükben6 szemléletesen összefoglalják hogyan is érinti mindez az egyes vállalatokat:
Forrás: Kupás-Varju, 2023
A jelentéstételi kötelezettséghez, azok tartalmi, információs köréhez további támogatást nyújtanak azok a keretrendszerek, melyek összefogják jelentéstételi szabványokat (GRI[6], SASB[7]). A 2020. július 12-én hatályba lépett EU Taxonómia[9] (2020/852 rendelet) pedig beazonosítja azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a fenntartható gazdasági működésbe való átmenethez. Ezek a jelentéstételi kötelezettségek jelentős kihívás elé állítják a vállalatokat. Egyelőre újszerűen hat a megközelítés, nehéz eldönteni mi kerüljön be a jelentésbe (lényegesség), pontosan milyen szabványoknak kell megfelelni, milyen információs adatbázis áll rendelkezésre (pl. fő partnerekről) és legfőképp milyen célok, irányok kerüljenek meghatározásra, melyek az adott vállalat értkét a jövőben növelhetik az alacsonyabb ESG kockázatnak köszönhetően.
ESG megjelenése a vállalatirányításban – kötelezettség vagy elkötelezettség?
Fenntarthatósági jelentés, ESG minősítések
A vállalatok egyre szélesebb körét érinti a jövőben a jelentéstételi kötelezettség. Ennek elsődleges jelentősége egy vállalat szempontjából abban állhat, hogy ha összehasonlíthatóvá válnak a gazdasági szereplők ESG szempontrendszer alapján is, akkor számos előnyt vagy akár hátrányt is hozhat a cég számára pl. tőkebevonás, külső finanszírozáshoz jutás, illetve társadalmi megítélés tekintetében.
A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy amellett, hogy a potenciális befektetők és vevők számon tartják az adott vállalat ESG elkötelezettségét, emellett már az üzleti partnerek (szállítói lánc részeként) és hitelintézetek is számos olyan információt kérnek a vállalatoktól, mely az ESG jelentések részeként nyilvánosságra kell hozni.
A jelentések fő tartalmi elemei tekintetében ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. A környezetvédelmi aspektusok tekintetében még támpontot nyújtanak az EU keretrendszerek és a bővülő elvárások, így a vállalat karbon-lábnyoma és annak csökkentésére tett intézkedések könnyebben megfoghatóak, míg a társadalmi és irányítási fókuszok tekintetében nehezebb meghatározni a viszonyítási alapot, a jelentéstétel pontos tartalmát.
Figyelembe véve a téma egyre nagyobb jelentőségét a piacon is egyre több tanácsadó cég vette kínálatába az ESG jelentéseket, illetve számos minősítő cég is megjelent. Ezek elsődleges célja az lenne, hogy elkerülhető legyen a „green washing”[8] jelenség.
Ugyanakkor a minősítések jelenleg nehezen összehasonlíthatók, az egyes minősítők által alkalmazott módszertanok eltérőek és nem is teljes egészében ismertek a külső szereplők számára. Nincsenek egységes szabványok a minősítésre, így az egyes minősítők által adott értékek igen nehezen összevethetőek. A Sustaonserv oldalán elérhető tanulmány[16] szemléletesen összefoglalja, hogy néhány kiemelt ESG minősítést nyújtó intézet milyen forrásokból és szempontrendszer alapján végzi a tevékenységét:
Forrás: Sustainserv, ESG Ratings and Rankings: why they matter and how to get started, 2020
Érdemes még elolvasni:
Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan készítheti fel a szervezetet az ESG szemléletmódra és szabályozásra, vagy akár a munkavállalói jóllét felturbózásának további lehetőségei érdekelnék, szeretettel várjuk a Wellbeing Booster Orientációs Napon 2024. február 8-án!
A cikk szerzője:
Kövér Zsófia, a Budapest Corvinus Egyetem első éves hallgatója
[1] Deloitte.com, 2023
[2] BloombergNEF honlapja, 2021
[3] Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, 2023
[4] Az EU Tanácsa Sajtóközlemény, 2022
[5] NFRD: Non-Financial Reporting Directice, 2014/95/EU Irányelv
[6] Global Reporting Initiative, globalreporting.org
[7] Sustainable Accounting Standards Board, sasb.org
[8] Green washing: Olyan marketing- és PR-stratégia, amely elhiteti a fogyasztókkal és a közvéleménnyel, hogy a vállat többet tesz a környezet védelméért, mint a valóságban. Greendex.hu/Greenwashing/
[9] Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, 2023
[16] Sustainserv, 2020
Hivatkozásjegyzék
Deloitte. (2023). Mi az az ESG? https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/energiaenergiahordozok/articles/esg-explained-1-what-is-esg.html
BloombergNEF. (2021, november 25). Europe Leads on ESG Policy, But Trend Promising for All.
Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal. (2023). Az európai zöld megállapodás megvalósítása.
https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal/deliveringeuropean-green-deal_hu
EU Tanácsának és az Európai Tanácsnak a hivatalos honlapja. (2022. február 24.) A Tanács elfogadta álláspontját a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre (CSRD) vonatkozóan.
https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/02/24/council-adopts-position-on-thecorporate-sustainability-reporting-directive-csrd/
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, (2014. november 15.) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
2014/95/EU IRÁNYELVE, 1-9. https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32014L0095
Kupás Zoltán – Varju Bálint, (2023): Elfogadták a CSRD-t – Felkészülnek az unió nagyvállalatai https://www.horvath-partners.com/hu/media-center/cikkek/ujabb-merfoeldkohoez-erkezett-az-europai-esgszabalyozas
Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, (2023) EU taxonomy for sustainable activities https://finance.ec.europa.eu/sustainable-finance/tools-and-standards/eu-taxonomy-sustainable-activities_hu
Magyar Nemzeti Bank, (2022. március 16.) Zöld jogtár https://www.mnb.hu/letoltes/zold-jogtar-0316.pdf
Magyarország Kormánya honlap, (2023 október 31.) ESG törvények módosításáról szóló törvény-tervezet https://kormany.hu/dokumentumtar/esg-torvenyek-modositasarol-szolo-torveny-tervezet
A Magyar Nemzeti Bank 10/2022. (VIII.2.) számú ajánlása. (2022. október) 1-2. https://www.mnb.hu/letoltes/10-2022-zold-ajanlas.pdf
Dr. Stephan Lienin - Manuela Huck-Wettstein, (2020. december 7.) ESG Ratings and Rankings: why they matter and how to get started, Sustainserv https://sustainserv.com/en/insights/esg-ratings-and-rankings-whythey-matter-and-how-to-get-started/
Pásztor Roxána (2023. augusztus 31.) Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében, Interjú Pókos Gergővel, Portfolio https://www.portfolio.hu/bank/20230831/mineltobb-zold-hitel-kihelyezeseben-latja-a-jovot-az-otp-ez-a-kulcs-a-gazdasag-zolditeseben-636279
Jogi Fórum, (2022. november 24.) 2026 nyarától a vállalatok vezetőinek 40 százaléka nő kell hogy legyen – Elfogadta a női kvótára vonatkozó uniós irányelvet az EP https://www.jogiforum.hu/cikk/2022/11/24/2026nyaratol-a-nagyvallalatok-vezetoinek-40-szazaleka-no-kell-hogy-legyen-elfogadta-a-noi-kvota-iranyelvetaz-ep/
Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, (2022) Corporate sustainability due diligence https://commission.europa.eu/business-economy-euro/doing-business-eu/corporate-sustainability-duediligence_hu
European Banking Authority, (2020. május 29.) FINAL REPORT – GUIDELINES ON LOAN
ORIGINATION AND MONITORING
Comments